fbpx itemtype='https://schema.org/Blog' itemscope='itemscope' class="post-template post-template-elementor_header_footer single single-post postid-4721 single-format-standard wp-custom-logo ast-blog-single-style-1 ast-single-post ast-inherit-site-logo-transparent ast-hfb-header ast-desktop ast-page-builder-template ast-no-sidebar astra-3.9.4 elementor-page-7981 ast-normal-title-enabled elementor-default elementor-template-full-width elementor-kit-2599 elementor-page elementor-page-4721">

Aktív figyelem

Interperszonális kapcsolatok százai vesznek bennünket körül nap, mint nap. Ezek részeként az aktív hallgatás – egy nyitott verbális tér létrehozása – egy olyan technika, amellyel mindenképpen jó, ha megismerkedünk. 

Ilyenkor tudatosan bizonyos beszédstílus helyett olyanokat választunk, amellyel mindkét fél számára előnyösebbé tehetjük a beszélgetést, ezáltal megváltoztatva annak lehetséges kimenetelét. 

Néhány aranyszabály: 

 

Kerülendő

Helyette

Vádaskodó kérdések    Pl.: “Ezt miért csináltad?”

Pl.: “El tudod mondani pontosan, hogy mi történt?”

Érzékeny információk kicsikarása

Pl.: “Ha tudsz beszélni róla, örömmel meghallgatlak!”

Feltételezések  Pl.: “Tudom, hogy mit érzel most.”

Pl.: “Ez milyen érzés?”

Tanácsok, szuggesztiók Pl.: “Szerintem fel kellene mondanod!”

Pl.: “Szeretnéd, hogy végiggondoljuk közösen, hogy milyen választásaid vannak?”

Sajnálkozás Pl.: “Ó, te szegény, úgy sajnállak!”

Pl.: “Ez most nem lehet könnyű neked. Hogy tudsz ezzel megbirkózni?

Passzív hallgatáskor „csak” meghallgatjuk, amit a másik fél mond, még, ha ezt aktívan tesszük az alábbi egyszerű technikákkal, akkor mi is jobban bevonódunk a beszélgetésbe, ezzel is megváltoztatva annak eredményét.

  • Figyeljünk a testünkkel: Tartsuk a szemkontaktust, mosolyogjunk, olykor bólogathatunk is. Testbeszédünkkel folyamatosan visszajelzést adunk, hogy figyelünk! 
  • Adjunk pozitív megerősítéseket: Ha a másik fél egy negatív eseményről, érzésről számol be, biztosítsuk mindig., hogy joga van úgy érezni. 
  • Foglaljuk össze időnként tömören, miről volt szó(reflektálás): Pl.: Ha jól értettem, amit az előbb mondtál, akkor az a nehézséged, hogy…”, vagy „Javíts ki kérlek, ha tévedek, de én azt szűrtem le, hogy…”. 
  • Mutassunk altercentrikus hozzáállást: Ez azt jelenti, hogy viselkedésünkkel fókuszáljunk a másik személyre. Mutassuk neki, hogy most teljes martéjben róla van szó, és nem mi vagyunk a beszélgetés fókuszában! Ennek részeként, ne szakítsuk félbe, inkább egy adott szakasz után reflektáljunk (lásd fentebb), és Igyekezzünk nyitott kérdéseket feltenni (amelyre nem igen / nem a válasz), amelyeket bőven ki tud fejteni, ezzel is teret engedve a nehézség kibeszélésre. 
  • Ha tudunk, maradjunk nyugodtak és higgadtak: A beszélő ugyanúgy reagál a mi viselkedésünkre, amint ahogyan mi az övére. Ha mi idegesek, feszültek leszünk, az benne is növelheti a feszültséget! 

 

Egyéb érdekes témák

Tarts velünk, és legyenek kiegyensúlyozottabb napjaid!

Megnézem!