fbpx itemtype='https://schema.org/Blog' itemscope='itemscope' class="post-template post-template-elementor_header_footer single single-post postid-4034 single-format-standard wp-custom-logo ast-blog-single-style-1 ast-single-post ast-inherit-site-logo-transparent ast-hfb-header ast-desktop ast-page-builder-template ast-no-sidebar astra-3.9.4 elementor-page-7981 ast-normal-title-enabled elementor-default elementor-template-full-width elementor-kit-2599 elementor-page elementor-page-4034">

A kognitív torzítás olyan gondolkodásmód, amelytől a dolgok rosszabbnak tűnhetnek, mint azok valójában. Az alábbiakban összeírtam néhány ilyet, azt hiszem, mindannyiunknak ismerős lehet legalább egy-kettő.

Kognitív torzítás

Hogyan működik? 

Példa

Lehetséges átkeretezés

Mindent vagy semmit

Ha nem vagyunk tökéletesek, biztosan reménytelenek vagyunk

“Megbuktam az egyik vizsgán, tehát buta vagyok.”

“Ez a vizsga mindenkinek nehéz volt.”; “Peti is megbukott, pedig ő legtöbbször jól teljesít.”

Elhamarkodott következtetés

Mások gondolatának kitalálása és abból való jövendőmondás, katasztrofizálás

“A randi óta fel sem hívott, biztosan nem akar velem lenni”. 

“Biztosan történt vele valami, érdemes lenne még várnom kicsit.”

Nagyítás/kicsinyítés

Katasztrofizálás / a jó hír nem nagy ügy, mert megszokott

“Azt mondta, hogy dolgozni kell még a jelentésemen. Valószínűleg ki akar rúgni.”

“Ez csak egyetlen visszajelzés, talán érdemes megfontolnom.”; “Ilyen apróság miatt még nem rúgtak kis senkit.”

Túl-általánosítás

Ha valami egyszer megtörtént, onnantól mindig meg fog történni. 

“Péter nem hívott vissza. Képtelen vagyok megtartani a barátaimat.”

“Péter egyszerűen csak nem ügyel annyira a kapcsolattartásra.”

Mentális szűrő

Egy negatív részletre összpontosítunk, kizárjuk a tágabb kontextust

“Az edző szerint jól kezelem a labdát, de az állóképességem nem az igazi. Abbahagyom a sportot.”

“Nem mondta volna el, hogy miben kell fejlődnöm, ha nem hinne bennem, és nem számítana rám.”

A pozitívumok kizárása

Elvetjük a pozitív visszajelzéseket

“Megdicsért a főnököm. Ó, semmiség, biztosan mindenkit próbál bátorítani.”

“Tudom, hogy a főnököm őszinte. Miért feltételezem, hogy hamis a bókja?” 

Érzelmi érvelés

Kész tényként kezeljük az érzéseinket

“Reménytelen esetnek érzem magam, tehát biztosan az is vagyok.”

“Lehet, hogy ma egyszerűen fáradt, kimerült vagyok, de holnap már jobban fogom érezni magam.”

“Kell és kellene állítások”

Szabályokat erőltetünk magunkra

“Nem kellene sírnom a kutyám halála miatt, egyszerűen szánalmas vagyok.”

“A kutyám az életem részét képezte, fontos volt nekem, szerettem. Szeretni jó dolog.”; “A törődés nem tesz gyengévé, hatalmas szívem van.”

Perszonalizáció

Magunkat hibáztatjuk, ha rosszul sikerülnek a dolgok

“Anyukám kedvetlen, tehát biztosan valami baja van velem.”

“Ismerem anyukámat, ha valami problémája lenne, biztosan elmondaná.”

Címkézés és félrecimkézés

Úgy gondoljuk, hogy egy tett kifejezi az egész személyt

“Csináltam egy hibát a meccsen, ezért rossz játékos vagyok.”

“Hibázni emberi dolog, ha nem hibáznék, robot lennék.”

Van néhány lehetőség, amellyel segíthetünk “fülön csípni” a kognitív torzításokat:

  1. Azonosítsuk a zavaró gondolatokat!
  2. Gondoljuk át, hogy ezek mennyire erős gondolatok? Érdemes akár %-ot is hozzájuk rendelni, ezáltal jobban tudatosítani a mértékét.
  3. Próbáljuk tudatosan átgondolni, hogy kognitív torzításról van-e szó, és ha igen, melyikről.
  4. Gondoljuk át, hogy az adott szituációnak milyen egyéb interpretációja (értelmezése) lehetséges!
  5. Rendeljünk hozzá bizonyítékokat, amelyek a pozitív értelmezést támasztják alá (lásd: lehetséges átkeretezés)!
  6. Viszonyítsuk újra össze, hogy ezek után változott-e a százalékos érték!