Megértő odafigyelés

Nagyon gyakran belesünk abban a hibába (magam is sokszor, több hónapig foglalkoztam/foglalkozom ezen képességem fejlesztésével coaching órák keretén belül), hogy mikor barátunk, szerelmünk, családtagunk elmondja problémáit, mi azonnal egy számunkra megfelelő megoldással válaszolunk, és elmondjuk, hogy szerintünk mit kellene tennie. Később, ha ő nem azt teszi, elkezdjük hibáztatni, ami nézeteltérésekhez, veszekedésékhez vezethet.

Sajnos, azonban, az esetek többségében a másik fél nem konkrét megoldásra, gyakorlati útmutatóra vágyik, mindinkább arra, hogy egyszerűen ott legyünk, meghallgassuk és együttérezzünk vele, fájdalmával, problémájával.

Ezt az aktív, megértő (empatikus) odafigyelést, hallgatást elsajátítani fáradtságos és sokszor nehéz, de mindenképpen megéri, hiszen egy olyan képesség birtokába kerülhetünk, amely segíthet megakadályozni jövőbeli konfliktusokat.

Gary Chapman az öt szeretetnyelv és a szeretettank koncepiójával lett világhírű. Könyvében, amely az Egymásra hangolva címet viseli, praktikus, mindenki számára megtanulható módszereket javasol az együttérző hallgatás kifejlesztésére.

1. Miközben társunk beszél, tartsuk fent a szemkontaktust, amely segít figyelmünket megtartani, számára pedig teljes figyelmünket fejezi ki.

2. Miközben társunk beszél, ne foglalkozzunk semmi mással. Az osztatlan figyelem nagyon fontos és bizalomépítő. Ha éppen benne vagyunk egy munkában, kérjünk néhány percet társunktól (pl.: Ne haragudj, ha tudsz várni néhány percet, engedd meg, hogy befejezzem teendőmet, hogy utána tudjak rád figyelni teljesen.) teendőnk befejezéséhez, majd legyünk teljes figyelmünkkel a jelenben és szenteljük neki időnket.

3. Monitorozzuk az érzéseket, amelyeket társunk éppen átélhet. Kérdezzük meg magunktól, hogy milyen emociókat élhet éppen át, majd adjunk ezekről visszajelzést. Például: “Úgy érzem, hogy ideges vagy, mert…”Ezzel esélyt adunk számára az érzelmek letisztázására.

4. Figyeljünk a testbeszédre, mint például a szemek, a száj, a karok mozgása elárulhatja, milyen érzések kavarodnak társunkban. Tisztázás képpen rá is kérdezhetünk.

5. Próbáljuk ne félbeszakítani és a mi “szűrőnkkel” kommentálni élethelyzetét, nehézségét. Az a cél vezéreljen bennünket, hogy megismerjük és megértsük a másikat, nem pedig az, hogy helyreutasítsuk (pl.: erkölcsi tanácsokkal). Az aktív hallgatás (a coaching egyik alapelve és alapeleme) éppen arról szól, hogy ezt az időt teljes mértékben a másikra szenteljük, nem beleszőve a mi világnézetünket, álláspontunkat.