Nyugalom az elmében

“A tudatos jelenlét gyakorlása azt jelenti, hogy minden pillanatban eltökélten jelen vagyunk (…) azzal a szándékkal, hogy a lehető legjobban átéljük a nyugalmat, a tudatosságot és a lelki egyensúlyt: itt és most” /Jon Kabat-Zinn, tudós, író és meditációoktató/

MINDFULNESS (“Legyünk a jelenben!”)

A mindfulness, vagy a jelenben lenni manapság egyre divatosabb fogalom. Sok különböző forrásból, szinte napi, heti szinten hallunk róla, emiatt talán kezdhet már unalmas lenni és nem is figyelünk oda rá. Azonban számos kutatás létezik, amelyek egytől egyik bizonyítják, hogy pusztán az, hogy egy-egy pillanatra megállunk milyen pozitívan hat testi- és lelki egyensúlyunkra. Például, egy 2008-as kutatás szerint a mindfulnesst gyakorló személyek…

• jobban kijönnek kollegáikkal
• tisztábban látják feladataikat
• céljaik realisztikusabbak
• empatikusabbak és kevésbé egocentrikusak
• feszült helyzetben higgadtabbak
• kevésbé függnek a másoktól kapott megerősítéstől
• jobban élvezik munkájukat
• könnyebben alkalmazkodnak
• a felmerülő új helyzeteket kihívásoknak, nem pedig fenyegetésnek érzik.

és még néhány pozitívum:

• sportolási szokások könnyebb fenntartása
• a túlzott mértékű alkohol- és kábítószer fogyasztás visszaszorítása
• immunrendszer működésének megerősítése
• gyulladások sejtszinten történő csökkentése
• önuralmunk fejlesztése
• fájdalomtűrő képességünk javítása
• figyelemhez és az összpontosításhoz kapcsolódó agyi területek serkentése

A mindfulness gyakorlásának egyik legjobb módja, a meditáció. 

1.Keressünk egy nyugodt helyet, ahol nem fognak zavarni. Nem szükséges, hogy zajmentes legyen, hiszen az is az elcsendesedés része, hogy megtanuljuk kizárni a külső zajokat.

2. Csukjuk be szemünket, és vezessük végig figyelmünket testünk minden apró részén, és eközben lazítsuk el izmainkat. Érezzük azt, ahogyan talpunk hozzáér a talajhoz, vagy éppen azt, hogy ruhánk illeszkedik bőrünkre.

3. Hagyjuk, hogy gondolataink cikázzanak elménkben, ne kövessük, de ne is harcoljunk ellenük. Hagyjuk, hogy jöjjenek, majd távozzanak.

4. Figyeljünk légzésünkre. Érezzük, ahogyan orrunkon beszívjuk, majd kifújjuk a levegőt. Érezzük, ahogyan süllyed, majd megemelkedik mellkasunk.

5. Üljünk ebben a nyugodt, harmonikus állapotban 5-10 percig, majd miután letelt az idő, lassan irányítsuk vissza figyelmünket a körülöttünk lévő dolgokra, külső zajokra, mint például a szoba tárgyai, vagy az autók motorja.

6. Gratuláljunk magunknak, hogy végigcsináltuk. Ezzel egy pozitív visszajelzést is adunk elménk számára, hogy “megérte” a belefektetett energia.

Néhány jól bevált időpont, amikor gyakorolhatjuk a technikát:

• Első dolog reggel. Közvetlenül felkelés után nagyobb eséllyel van 10-15 percünk. Én igyekszem minden reggelemet meditációval kezdeni.
• Ebédidő. A nap közepe tájékán az ebédidő szünete kitűnő lehetőség, hogy kicsit kiszakadjunk a szokásos tevékenységekből és, ha szükséges, lenyugtassuk magunkat. A régi munkahelyemen ebéd után, minden nap beültem egy üres helyiségbe, ahol tudtam néhány percet magamra koncentrálni és “felkészülni” a nap hátralévő részére.
• Tömegközlekedésen. Jó lehetőség, hogy a “haszontalan utazási időt” hasznossá tegyük. Régebben, edzésekről hazafelé a metrón szinte mindig 10-15 percet meditáltam, amely segített felkészülni az esti hatékony tanulásra (máskor nem volt időm a gimnázium és az élsport mellett)
• A nap vége. Amikor a természet is lenyugszik körülöttünk, a környezet jó időt kínál arra, hogy mi is kicsit relaxáljunk. Nagyon fontos azonban, hogy próbáljuk elkerülni a közvetlen alvás előtti meditációt, hiszen a gyakorlatok után agyunk éberebb lehet, ezáltal nehezítve az elalvást.